Kinek van igaza? Számít-e, hogy kinek van igaza?

2019.09.19

Jól ismert párkapcsolati tétel, hogy harmonikus párkapcsolat csakis két autonóm, önálló ember kapcsolódása révén létezhet.

De vajon meddig fog harmonikusan létezni az a kapcsolat, amelyikben a felek nem mondanak le önként és teljes természetességgel az autonómiájuk egy részéről?

Érezzük a választ. Nem sokáig.

A buktató ismét egy élet paradoxonhoz kapcsolódik, hiszen az örömteli párkapcsolat lényege: a TELJES szabadság illetve az önmagam által korlátozott szabadság játéka, egyensúlya lesz.

Az autonómia természetes eleme, hogy csakis rám tartozik, milyen programjaim vannak, nem szükséges beszámolni róla senkinek. Erről az oldalról tekintve egy párkapcsolati vitára, akár jogos kérdése is lehet a későn haza érkező partnernek a másik sértettségére: " Tényleg mondanom kellett volna, hogy megyek a könyvelőhöz?"

Ha csakis kizárólag az EGYÉN oldaláról vizsgáljuk a helyzetet, akkor természetesen van helye a férj felháborodott mondatának, hisz a számonkéréssel korlátozni akarták - a KAPCSOLAT szemszögéből rátekintve azonban borítékolható az elhidegülés.

Amikor az életünk során a kapcsolódás mellett döntünk, célszerű, ha megjelenik bennünk egy automatikus, belülről jövő, önkéntes lemondás szabadságunk egy részéről. Így természetessé válik, hogy a párunk felé ELŐRE jelezzünk dolgokat - pl. mikor is számíthat érkezésemre a másik.

A sokat idézet 12. fejezet a Kis hercegből (S. Exuperi) - a róka és kis herceg párbeszédéből pontosan erről szól. Egymás megszelídítéséről, annak jelentőségéről illetve rituáléjáról.

"Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet...

Szükség van bizonyos szertartásokra is.
- Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg.
- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap MÁS, mint a másik; az egyik óra KÜLÖNBÖZŐ, mint a másik.

Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap! Olyankor egészen a szőlőig elsétálok. Ha a vadászok csak úgy akármikor táncolnának, minden nap egyforma lenne, és nekem egyáltalán nem lenne vakációm."

Tehát mi döntünk - ragaszkodunk-e az igazunkhoz és a teljes szabadságunkhoz vagy inkább a kapcsolatunk harmonikus működtetése lesz a prioritás.

És ne feledjük - nincs jó vagy rossz döntés, csak döntés. A döntéseinknek azonban lesznek következményei. Szinglisség vagy párkapcsolati csete-paté vagy harmonikus együttlét.

Ha szeretnél más szemszögből is rálátni fontos élethelyzeteidre - keress bátran - várlak szeretettel és átbeszéljük kérdéseidet. 

Minden nehézségnek létezik az a perspektívája, ahonnét már nem is látszik nehéznek az adott helyzet.

Karaszi Andrea - Coach Tréner Mediátor